In memoriam Chrenkó Zsolt

1984. 03.03. – 2022. 07.05.

„A kotta keresztjei olyanok, mint az élet keresztjei – felemelnek!”

Beethoven

Miért? – teszi fel az ember a kérdést, amikor a közvetlen környezetében csap le a halál egy fiatal életre! Semmi más nincs az emberben, csak üresség és kérdőjelek! Hisz nemrég még együtt mókáztunk, együtt szolgáltuk a közönséget a zenénkkel, együtt nevettünk és sírtunk. Együtt voltunk idestova 30 évet a Sóskúti Ifjúsági Zenekarban, mint alapító tagok. És most búcsúznunk kell! Nem szórakoztatsz már minket mindig bohókás bemondásaiddal, a nevek általad történő átalakításával, amik most már végérvényesen ránk maradtak tőled! Együtt alapítottuk a zenekart, te akkor 9 évesen, mint a többi még velünk lévő alapító társad, én pedig 25 évesen, de a korkülönbség senkit sem érdekelt akkor, hisz egy csapat voltunk jóban, rosszban. Trombitálni, majd klarinétozni kezdtél, azután évtizedekig az ütőhangszerek művelője voltál. Rengeteg fellépés őrzi emlékedet a közönségben és rengeteg közös élmény a zenész barátaidban. Mikor hírt kaptunk súlyos betegségedről, mindannyian megdöbbentünk, de a reményt és a hitet nem adtuk fel gyógyulásodban bízva!  Te most már az égi zenekarban muzsikálsz és vigyázol ránk, egyengeted utunkat. Vígaszunk csak az lehet: tudjuk, majd találkozunk egyszer a mennyei Hazában, ahol csak szeretet és béke van!

Drága „Krenya”! Isten nyugosztaljon! Örökre velünk maradsz!

Hola Compadre! – Adios Amigo!